Két uniós biztos a kohéziós politikáról

2016. szeptember 06. - MKT admin

eu.jpgNagy nevekkel: két korábbi európai uniós biztos előadásával indul az 54. Közgazdász-vándorgyűlés fejlesztéspolitikai szekciójának programja szeptember 16-án, pénteken 14 órától Kecskeméten. Balázs Péter, a CEU egyetemi tanára, volt külügyminiszter, regionális politikáért felelős korábbi uniós biztos, az MKT alelnöke A kohézió kilátásai, Andor László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, az Európai Bizottság korábbi, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa pedig Kohéziós politika az Európa 2020 stratégia szolgálatában címmel tart bevezető előadást.

A két uniós biztos gondolatait követően két izgalmasnak ígérkező kerekasztal-beszélgetéssel folytatódik a szekció programja. Először Új irányok az európai fejlesztéspolitikában címmel, Baráth Etele, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, volt Európa-ügyi miniszter, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának elnöke moderálásával Andor László (Budapesti Corvinus Egyetem), Balázs Péter (CEU), Balás Gábor (HÉTFA Kutatóintézet), Sujit Chaudhuri (Testnevelési Egyetem) és Zúgó Liliána (az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete) vitatják meg a kohéziós politika 2020 utáni kilátásait, majd Heil Péter címzetes egyetemi docens, BCE, az Altus ZRt. igazgatója,az NFÜ volt elnökhelyettese, az MKT Fejlesztéspolitikai Szakosztályának titkára vezetésével Tétényi Tamás (fejlesztéspolitikai szakértő), Kondor Zsuzsa (fejlesztéspolitikai szakértő), Váradi Balázs (Budapest Intézet), Weinhardt Attila (Portfolio.hu) és Szepesi Balázs (HÉTFA Kutatóintézet) tekintik át a 2014-2020–as kohéziós politikai tervidőszak változásait.

Az 54. Közgazdász-vándorgyűlés szekcióinak teljes programja ide kattintva olvasható. A konferenciára itt lehet regisztrálni.

A fejlesztéspolitikai szekció szervezőinek célja vita indítása az új uniós stratégia előkészítésének helyzetéről, tartalmi elemeiről, a magyar érdekek előzetes megfogalmazásával. A vita eredménye alkalmas lehet egyrészt szempontokat fogalmazni meg az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek szánt konkrét szakpolitikai ajánlások kidolgozásához, másrészt egy cselekvési terv összeállítására, mely a civil társadalmi szervezeteket segítené a politikai és az operatív prioritások összehangolásában és megerősítésében. A konferencia ezáltal segítené az EGSZB magyar vezetésű EU 2020 Irányító Bizottságának tárggyal kapcsolatos munkáját. A vita tanulságait fel lehet használni a kormányzati felkészülésben, illetve a civil társadalom, a szociális partnerek véleményének alátámasztására az NGTT keretei között.

Európában messzemenő változásra, paradigmaváltásra van szükség ahhoz, hogy az EU fennmaradjon a körülmények összejátszása okozta káoszban, illetve hogy az elkövetkező átmeneti időszakban és hosszú távon is meg tudjuk védeni demokráciánk fenntarthatóságát és életképességét. A tagállamoknak meg kell tudniuk védeni az EU-t mint olyan szervezetet, amely képes gyorsan alkalmazkodni a jövő dinamikusabb, fenntarthatóbb Európája felé történő átmenet során bekövetkező változásokhoz. Az Uniónak túl kell lépnie a puszta válságkezelésen, és előremutató megoldásokat kell nyújtania az európaiak előtt álló kihívásokra. Ez alapos felkészülést igényel, ennek érdekében szükség van az Unió gazdaságpolitikai kormányzásának átalakítására, a fejlesztéspolitika előtérbe helyezésére, a tudomány, a társadalmi partnerek aktív részvételére.

Az új, a 2020 utáni időszakra szóló Európai stratégia össze kell, hogy hangolja a két nagy fejlesztéspolitikai irányt, a hagyományos, már „történelmi” múlttal rendelkező kohéziós politikát – az Európai Strukturális és Befektetési Alapok által preferált felzárkóztatási és a Juncker vezette Bizottság új, piacorientált Európai Stratégiai Befektetések Alapja által támogatott több országot integrálni képes beruházási kezdeményezéseket.

Nem kevésbé fontos a COP 21 fenntarthatósági stratégia a 17 Fenntarthatósági Célkitűzés figyelembevétele, egy új európai magatartás megalapozása a hozzá tartozó gazdaság, társadalom és környezetpolitikai koncepciók, intézkedések integrációja.

A szekció két részre osztottan tárgyalja a témakört:

1. Új irányok az Európai fejlesztéspolitikában, lehetőségek, hazánk részvétele a megújulás periódusában. Mi lehet a szerepe a Juncker-tervnek és az Európai Stratégiai Befektetések Alapjának?
2. Milyen változásokat hozott máris a 2014-2020-as kohéziós politikai tervidőszak? Miben változtak a célok, stratégiák, a végrehajtás eszközei? Az eddigi tapasztalatok mit vetítenek előre a jövőre nézve? Milyen fejlesztéspolitikáért érveljen Magyarország 2020 utánra?

Tisztázni kell, hogy az európaiak – és mi magyarok – valójában mit várunk az EU-tól? Egyebek mellett az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án tartott népszavazás is megváltoztatta az EU politikai palettáját; ezeket a fejleményeket figyelemmel kell kísérni, milyen visszahatása lehet a fejlesztési folyamatokra, a támogatási, befektetési, strukturális és stratégiai politikára?

Az európai projekt új célkitűzései: interdependencia, dinamikus egyensúly az intelligens és innovatív gazdaságban. Befogadó társadalmak, környezeti fenntarthatóság. Egy részvételen alapuló, fejlődésorientált új európai kormányzási modellel lehetőségei.

Stratégiai uniós terv a 2020 utáni időszakra. Ennek alapját képezik az Európai Politikai Stratégiai Központ, az Európai stratégiai és politikaelemzési rendszer (ESPAS) és az intézményektől független agytrösztök által készített koncepciók. Mi a szerepe a magyar társadalmi partnereknek ebben a folyamatban és különösen a Közgazdasági Társaság milyen hozzájárulást tud nyújtani?

A tárgy szempontjából különösen fontos az Európai Szemeszter gyakorlatának elemzése, a tagállami részvétel, felelősség kérdése és a társadalmi partnerek érdek érvényesítésének intézményes biztosítása, mely egyúttal az európai integráció különböző politikai elképzeléseinek, jövőbeni kiterjedésének is egyúttal a tükröződése.

A globalizáció és a digitalizáció alapjaiban változtatja meg a munkaügyi és szociális kapcsolatokat, a társadalom gazdasági mozgatórugóit, az erőforrások pedig apadnak. Át kell-e térni egy 2030-ig meghatározott, közös európai stratégiára, ami pedig gyökeresen át alakíthatná az uniós politikaalkotást és végrehajtást?

A bejegyzés trackback címe:

https://kozgazdasz-vandorgyules.blog.hu/api/trackback/id/tr1011680745

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.