A 64. Közgazdász-vándorgyűlés bankvezéri kerekasztalán a hazai nagybankok vezetői egyöntetűen amellett érveltek, hogy a magyar bankrendszer felkészülten várja az euróbevezetést, ugyanakkor a versenyhelyzet, a jövedelmezőség és a klímakockázatok kezelése komoly kihívások elé állítja a szektort.
A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Közgazdasági Társaság közös szervezésében megrendezett panelbeszélgetést Kurali Zoltán, az MNB alelnöke moderálta, résztvevői Bogdán Krisztina (ING Bank Magyarországi Fióktelepe), Hegedüs Éva (GRÁNIT Bank), Tóth Balázs (UniCredit Bank Hungary) és Wolf László (OTP Bank) voltak. A bevezetőt Kolozsi Pál Péter, az MKT Pénzügyi Szakosztályának elnöke tartotta, aki a magyar pénztörténet kerek évfordulóit (1926: pengő, 1946: forint, 1976: lebegő árfolyamrendszerek kora, 2001: az euróbevezetés tervének születése és az Államadósság Kezelő Központ létrehozása) idézte fel az eurócsatlakozás apropóján.
Az euró: eldöntött kérdés, alkalmazkodási kényszer
A résztvevők szerint Magyarország eurócsatlakozása gyakorlatilag eldöntött ügy, csak az időzítés kérdéses – az elhangzottak alapján a szakmai várakozások inkább 2028–2030 közé teszik a lehetséges belépést. A bankvezetők egyetértettek abban, hogy az euró bevezetése erősíteni fogja a versenyt a hazai piacon, mivel megszűnik a forintforrások jelenlegi kamatelőnye, és eltűnnek a konverziós, fedezeti ügyletekből származó bevételek is. Ez nyomás alá helyezi a bankok marzsát, ugyanakkor egy stabilabb, kiszámíthatóbb gazdasági környezet hosszabb távon növelheti a hitelállomány GDP-arányos szintjét, amely regionális összevetésben ma alacsony. A felkészülésben – a résztvevők szerint – kulcsszerepet kap a digitalizáció és a mesterséges intelligencia, amellyel a bankok hatékonyságot nyerhetnek a csökkenő bevételi marzs ellensúlyozására; elhangzott, hogy Magyarország az első ország lehet, ahol az euróbevezetést AI-alapú eszközök is támogatják majd.
Élet a támogatott hiteleken túl
Élénk vita bontakozott ki a támogatott hitelprogramok (például az otthon start) szerepéről. A bankvezérek egyetértettek abban, hogy ezek a konstrukciók – bár rövid távon élénkítik a keresletet – hosszabb távon nem helyettesíthetik a versenyalapú, piaci kamatozású hitelezést, és a kamatszint csökkenésével (különösen 4-6 százalék alá érve) a szükségességük is mérséklődik. Elhangzott a figyelmeztetés, hogy a támogatott programok „elkényelmesíthetik” mind az ügyfeleket, mind a bankok kockázatkezelését, ezért célzottabb, konkrét gazdaságpolitikai célokhoz (energiahatékonyság, zöld átállás) kötött támogatásokra lenne szükség a jövőben, garanciaintézeti konstrukciókkal kiegészítve.
Árfolyamkockázat: a fedezés a felelős magatartás
A panel kitért az idei éles forinterősödésre és az azt megelőző gyengülésre is. A bankvezetők hangsúlyozták a különbséget a fedezeti célú és a spekulatív devizaügyletek között, és egyetértettek abban, hogy a vállalatoknak – különösen az exportőröknek – célszerű a nettó devizakitettségüket egyszerű, átlátható eszközökkel (elsősorban határidős, forward ügyletekkel) fedezniük, a bonyolult, ún. „boosted” vagy „target profit forward” típusú konstrukciók helyett, amelyek a tapasztalatok szerint komoly veszteségeket okozhatnak hirtelen árfolyam-elmozdulás esetén. Több felszólaló szerint az euró bevezetése éppen ezt a fajta árfolyam-kiszámíthatatlanságot fogja megszüntetni.
Klímakockázat és az agrárium jövője
A beszélgetés zárásaként az idei aszályos év és a klímaváltozás pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatása került terítékre. A bankvezérek szerint a klímakockázat mára önálló, kezelendő kockázati kategóriává vált: a mezőgazdasági ügyfeleknek nagyobb tartalékokra és hosszú távú alkalmazkodási – például öntözési – beruházásokra van szükségük, amelyek finanszírozásában állami garanciák, kamattámogatások szerepe indokolt lehet. A probléma a résztvevők szerint túlmutat a mezőgazdaságon: az élelmiszeriparban is szükség lehet állami támogatással segített szerkezetváltásra, ha egyes eddig termelt alapanyagok a klímaváltozás miatt a jövőben nem lesznek Magyarországon termelhetők. Az MNB képviselője jelezte, hogy a jegybank is vizsgálja a klímakockázat beépítését a monetáris politikai döntéshozatalba, bár ennek modellezése – az eltérő időtávok miatt – komoly szakmai kihívást jelent.
A panel a hallgatóság élő szavazásaival zárult, amelyek szerint a jelenlévők többsége stabil forintárfolyamra és 2028–2030 közötti eurócsatlakozásra számít, a lakossági bankolás magas költségeit pedig elsősorban a bankok saját költségszintjének tulajdonítják.
(Az összefoglaló mesterségesintelligencia-alkalmazások segítségével készült.)
Letölthető prezentáció:
Kurali Zoltán diasora (pdf)
