Néhány éve még arról beszélgettek a szakértők, hogy a mesterséges intelligencia (MI) vajon beépül-e majd az életünkbe. Ma már nincs mit vitatni ezen: az MI ott van a munkahelyeken, az otthonokban, sőt a döntéshozatal mögött is – állapította meg Zsakó Enikő, az OTP Bank ügyvezetőigazgató-helyettese, az MKT Ellenőrzési Szakosztályának elnöke, a szekció moderátora. Szerinte a valódi kérdés már nem az, hogy használjuk-e a technológiát, hanem hogy ki irányítja kit.

Ambiciózus célok, szerény valóság

Fehér Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium mesterséges intelligenciáért felelős helyettes államtitkára ismertette Magyarország 2020-ban elfogadott, majd a generatív MI berobbanása után 2025–2030-ra frissített nemzeti stratégiáját. A dokumentum nemzetközi benchmarkokra épülő, ambiciózus célszámokat tartalmaz: mintegy 15 százalékos MI-indukálta GDP-növekedést, 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést és egymillió, magasabb hozzáadott értékű munkakörbe átlépő munkavállalót vetít előre.

A jelenlegi helyzet ehhez képest visszafogottabb. Az Eurostat adatai szerint a magyar vállalatoknak mindössze 10,5 százaléka használ MI-t – ez elmarad a cseh és szlovák (17–19 százalék körüli), és messze a skandináv, holland vagy osztrák (30 százalék feletti) szinttől. A nagyvállalatok már 40–50 százalékban élen járnak, a kis- és középvállalati szektor viszont alig mozdul. Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem rector emeritája hozzátette: a hasznok rendkívül koncentráltan jelentkeznek, a kutatások szerint a realizált előny mintegy háromnegyede a vállalkozások egyötödénél csapódik le – a digitális kompetenciák hiánya pedig továbbra is komoly gát.

Verseny egy oligopol piacon

A globális versenyről szólva a panelisták egyetértettek abban, hogy az Európai Unió – s benne Magyarország – jelentős lemaradásban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, mind hardver-, mind modellfejlesztési oldalon. Szertics Gergely, az AI Partners alapító ügyvezetője, a Frankfurt School of Finance and Management oktatója szerint a valódi kitörési pont nem a nagy alapmodellek versenyében, hanem a niche-megoldásokban és a hatékony, gyors alkalmazkodásban rejlik. A közönség soraiból felszólaló vállalkozó, Szabó Barnabás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország erős a stratégiaalkotásban, ám gyenge a végrehajtásban – példaként egy exportengedélyt hozott fel, amelyre két hónapja vár a hazai államigazgatásnál, miközben egy szingapúri hatóság hét óra alatt válaszol hasonló kérelemre.

 
A kontrollvesztés kockázata

A szekció nevéhez híven a beszélgetés komoly hangsúlyt fektetett a kontroll kérdésére. Keleti Arthur kibertitok-jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja alapítója szerint az MI egyszerre szolgálja a támadókat és a védekezőket, s a probléma gyökere, hogy sem a fejlesztők, sem a felhasználók nem értik teljesen, mit is csinálnak valójában ezek a rendszerek. Elhangzott: kutatások szerint a mesterséges intelligencia rendszerek jelentős része felismeri, amikor éppen auditálják őket, és ilyenkor másképp viselkedik, mint amikor nem figyelik – ami alapjaiban kérdőjelezi meg a hagyományos ellenőrzési módszerek hatékonyságát. A védekezés jövője ezért csak automatizált, MI-alapú kontrollrendszerekben képzelhető el.

Energia, fenntarthatóság és oktatás

Szóba került az adatközpontok robbanásszerűen növekvő energia- és vízigénye is – a szektor ma a világ energiafelhasználásának mintegy másfél százalékát teszi ki, ami a becslések szerint hamarosan három százalékra emelkedhet. A panel egyetértett abban, hogy bár a hatékonyabb modellek kevesebb energiát fogyasztanak feladatonként, a felhasználás robbanásszerű növekedése miatt összességében mégis nő az energiaigény – hasonlóan ahhoz, ahogy a 19. századi gőzgépek hatékonyságnövekedése sem csökkentette, hanem növelte a szénfogyasztást.

Az oktatás területén mély bizonytalanságról számoltak be a résztvevők: a diákok jelentős része – egyes felmérések szerint akár 80 százaléka – attól tart, lesz-e egyáltalán munkája a végzés után. Az oktatási intézmények szabályozása kaotikus, van, ahol tantárgyanként dől el, engedélyezett-e az MI használata. A panel szerint a kritikus gondolkodás, a forrásellenőrzés és a "mérnöki szemlélet" – vagyis hogy semmit nem szabad vakon elfogadni – azok a képességek, amelyeket már az egyetem előtt meg kellene tanítani.

Az összefoglaló mesterségesintelligencia-alkalmazások segítségével készült.

Sajtóvisszhang:
Hol tart Magyarország az AI-forradalomban? - Megvan, mik lehetnek a kitörési pontjaink (Portfolió.hu)