A 64. Közgazdász-vándorgyűlés ipari-vállalkozási és informatikai szekciójának közös rendezvényén szakértők, cégvezetők és kutatók vitatták meg, mit jelent a mesterséges intelligencia a magyar gazdaság és a hazai kis- és középvállalkozások számára. A kép ellentmondásos: miközben egy magyar fejlesztésű, "szuverén" AI-rendszer élő bemutatóval bizonyította, hogy világszínvonalú megoldás születhet Magyarországról, a résztvevők a bizalmi válságtól a beruházási kedv hiányán át az uniós bürokrácia béklyóiig sorolták a versenyképesség gátjait.

A rendezvényt Babarczy Balázs (MKT Ipari és Vállalkozási Szakosztály) és Pongrácz Ferenc (MKT Informatikai Szakosztály) vezette. A bevezető előadást Csath Magdolna egyetemi tanár tartotta, aki – saját szavaival "cinikus közgazdászként" – a megtérülés kérdését állította a középpontba. Elmondása szerint a vállalatok háromféle szinten alkalmazhatják az AI-t: egyéni (levélfordítás, összefoglalás), szervezeti (folyamatokba épített automatizálás) és a valódi versenyelőnyt hozó, teljes üzleti modellt átalakító szint.

Egy friss amerikai felmérés szerint a cégek 70 százaléka már az egyéni szinten jól használja a technológiát, de mindössze 27 százalék jutott el a szervezeti szintig – és Magyarország sem áll ettől távol. Az IMD versenyképességi felmérésében hazánk az "iSkills" kategóriában a 70 vizsgált ország közül az 57., digitális versenyképességben pedig a 25–26. helyen szerepel, ám a többi V4-ország sem áll sokkal jobban. Csath Magdolna óvott attól, hogy a technológiát elhamarkodottan, "mert mindenki ezt csinálja" vezessék be, és hangsúlyozta: az AI nem az emberek leváltására, hanem új megoldások keresésére és a munkaerő továbbképzésére való.

Lits Benedek, a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eurochambers szakértője egy hamarosan megjelenő tanulmány (Working Paper) eredményeit ismertette. Kutatásuk szerint a kis- és középvállalkozások méretaránya önmagában nem magyarázza az uniós lemaradást – egyszerűen maguk a KKV-k maradnak le a technológia alkalmazásában, függetlenül attól, hogy egy adott országban milyen arányban vannak jelen. Az adatok szerint minden AI-alkalmazás pozitív hatással van a termelékenységre, különösen a képfelismerés és a folyamatautomatizálás. Az előadás egyik legfigyelemreméltóbb – még publikálás előtt álló – állítása, hogy a generatív AI (a ChatGPT és hasonló modellek) megjelenése óta kimutatható visszaesés tapasztalható a 25 év alatti munkavállalók foglalkoztatásában azokban a szektorokban, amelyek ezeket a technológiákat alkalmazzák – vagyis a féltett fiatal, pályakezdő munkaerőt már most kiváltják a modellek. Lits egyben olyan uniós jó gyakorlatokat is bemutatott, mint a németországi, 1250 órás akkreditált AI-szakképzés, amelynek végzősei kis- és középvállalkozásoknál vezetik be a technológiát.

 
A legnagyobb vitát Kuthy Antal, az E-Group ICT Software Zrt. társalapító-vezérigazgatójának előadása és élő bemutatója váltotta ki. Kuthy - aki tagja az Európai Bizottság AI-t fejlesztő ipari irányító testületének - úgy látja: Európa legnagyobb baja, hogy szuperhatalomként kellene viselkednie, miközben középhatalomként gondolkodik. A kontinens adatközpontjainak 85 százaléka amerikai kézben van, és a teljes AI-technológiai láncban – modellektől a chipekig – Európa gyakorlatilag csak felhasználóként van jelen. Ennek ellensúlyozására mutatta be cége "szuverén AI" rendszerét: egy élő demonstráción keresztül megmutatta, hogyan generál a rendszer – kizárólag magyarországi adatközpontban futtatva, amerikai felhő nélkül – sajtófigyelést, kockázati riasztást (például az olajár emelkedésére), költségvetési hatásvizsgálatot és kész kormány-előterjesztést egy fiktív pénzügyminiszteri forgatókönyvben. Kuthy szerint a jövő az, ha ilyen, adatszuverenitást biztosító rendszerekből ezrek, tízezrek jönnek létre Európában – ellenkező esetben a kontinens a nagy technológiai platformoktól való függőség, az általa "addiction infrastructure"-nek nevezett jelenség csapdájába kerül.

A kerekasztal-beszélgetésen Kovács Vilmos Levente (Simplexion) és Veszprémi Balázs (Artemis Technologies) kisvállalkozói, illetve nagyvállalati (Mol-csoport) nézőpontból erősítették meg: a szakmai, doménspecifikus tudás értéke nőtt meg leginkább az AI korában, miközben a technológia önmagában – jó esetben – nem igényel komoly beruházást. Kovács szerint a fejlesztés akár edge computing megoldásokkal, adatvédelmi kockázat nélkül is megoldható, és olcsóbban is végigvihető, mint azt az amerikai nagyvállalatok díjszabása sugallja. Csath Magdolna ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar KKV-szektorban jelenleg komoly bizalmi válság uralkodik: a vállalkozók a hatósági ellenőrzésektől és a feljelentésektől tartva halogatják a beruházásokat, miközben a beruházási statisztikák történelmi mélyponton állnak.

Az uniós szerepvállalásról élénk vita bontakozott ki: Csath Magdolna szkeptikusan fogadta az uniós programok hatékonyságát – szerinte az EU eddigi versenyképesség-fejlesztési kísérletei rendre kudarcot vallottak –, míg Kuthy Antal az IPCEI (Important Project of Common European Interest) programot mint kifejezetten iparvezérelt, a bürokráciától független kezdeményezést mutatta be. A közönségből érkező kérdésre válaszolva Kuthy azt is elmondta: Európában évente mintegy 450 milliárd euró áramlik ki felhő- és AI-licenszekre az Egyesült Államokba, miközben a kontinensnek megvan a bevételi bázisa saját technológiai iparának felépítéséhez – csak a meglévő szabályozást nem érvényesíti következetesen a kereskedelmi tárgyalásokon.

A beszélgetést záró kérdésre, hogy nem késtünk-e le végleg az AI-versenyről, Kuthy Antal úgy fogalmazott: a mesterséges intelligencia fejlődése "még csak az első tizedmilliméterénél" tart, és – Yuval Noah Harari és Geoffrey Hinton társaságában részt vevő tanácsadó testület tagjaként – szerinte a szuperintelligencia korszaka felé haladva ma még nem lehet pontosan tudni, merre vezeti az emberiséget a technológia, csak azt, hogy mely kockázati területeken kell különösen óvatosnak lenni.

(Az összefoglaló mesterségesintelligencia-alkalmazások segítségével készült.)

Letölthető prezentációk:
Csath Magdolna diasora (pdf)
Lits Benedek diasora (pdf)

Sajtóvisszhang:
„Ha nem tudod kikalapálni a saját kardodat, nincs kardod” – Európa technológiai függése már stratégiai kockázat (Portfolió.hu)