Az Eurostat előrejelzése szerint, ha csak a természetes népesedési folyamatokat nézzük, Magyarország lakossága 2100-ra 5,5 millió fő lehet. A 64. Közgazdász-vándorgyűlés demográfiai szekcióján a szakemberek abban egyetértettek, hogy a válság tudatos stratégia nélkül nem kezelhető. Abban már nem, hogy mi álljon ebben a stratégiában.

A szekció moderátora, Asztalos Péter Hugó, az MNB elemzője emlékeztetett: bár a családpolitika 16 éven át a kormányzat zászlóshajója volt, Magyarországnak nem volt írásba foglalt, számszerűsített népesedési stratégiája.

„Adtak pénzt a családoknak, nem lett gyerek”

Tóth Pál Péter demográfus szerint a fogyás 1980 óta tart, és nincs reális esély a megfordítására. Saját számítása 5,2 millió körüli lakosságot ad 2100-ra, de hangsúlyozta, hogy a puszta létszámnál fontosabb a korösszetétel és a népesség etnikai szerkezete. Úgy látja, a 2100-as magyarság idős lesz, ezért kevéssé aktív. Szerinte a családtámogatások a jobb módú rétegeknek autót és lakást hoztak, gyereket nem. Hozzátette, hogy a roma népesség aránya nőni fog, ezért az iskolázottság javítása kulcskérdés. Az új kormány tervét, hogy hazahozza a külföldön dolgozó mintegy 200 ezer magyart, naivnak tartja. Szerinte a Nyugaton élők közül alig akar valaki visszatérni.

Benda József szocializációkutató, a szakosztály elnöke a szerkezeti okokat kereste. Az általa „demográfiai paradoxonnak” nevezett jelenség lényege, hogy a család és a gazdaság ugyanazért az emberi erőforrásért versenyzik. Az OECD-országokban a nők foglalkoztatásának emelkedésével párhuzamosan zuhant a termékenység, a skandináv modell pedig csak átmenetileg hozott javulást. Az Orbán-kormányok családtámogatásának jelentős része szerinte valójában munkaerőpiaci vagy jóléti, választási célú intézkedés volt, a kifejezetten gyermekvállalást ösztönzők csak kisebb részt tettek ki. Megoldásként az egyensúly helyreállítását javasolta. Szerinte az otthon maradni vágyók számára is méltó életet kell biztosítani: a saját felmérésük szerint a fiatalok mintegy negyede nyitott erre.

 
Ami történt, és ami nem

Élő Anita, a Válasz Online újságírója az új kormány első száz napját értékelte. Az Orbán-kormányok szerinte kettősséggel jellemezhetők. A szegényeknek járó alanyi ellátásokat inflálták, a bőkezű támogatásokat viszont munkavállalóknak, gyermeket vállalóknak és otthonteremtőknek nyújtották. Az új kormány ígéretei között kevés a konkrét termékenységnövelő lépés, a 10 milliós Magyarország ígérete pedig illúzió. A népességfogyást 2035-ig szerinte csak erős bevándorlás állíthatná meg.

Az első száz nap fordulata a szegénység elleni fellépés, például az 50 ezer forintos iskolakezdési támogatás. A kormány nyitott a női érdekvédelmi szervezetek felé, és az egészségügyi adatok nyilvánosságát is ígéri. Aggasztó viszont a kétszintű szülészet kialakulása, az abortuszszám növekedése és a 25 év alattiak adómentessége is, mert az épp a családalapítás előtt szűnik meg. Pozitívum, hogy egyelőre nem vettek vissza korábbi támogatást.

László Tamás építész a szakosztály Kitörési pontok című kötetét mutatta be, amely 50 szerző 100 írására és 458 javaslatra épül. Ezek közül 142 a szemléletformálásról szól. Öt vakfoltot azonosítottak a korábbi politikában: a túlzott anyagi ösztönzést, a tudatos gyermektelenség kezelésének hiányát, a nagycsaládok alultámogatottságát, a munkaerőpiaci nyomást és a modernizáció népesedésellenes trendjét. Hozzátette, hogy a lakásépítés profitorientált, ezért a fiatalok számára szinte elérhetetlen az első otthon.

Ki üljön az asztalhoz?

A vitában Benda József egy, a családügyi minisztérium fölé rendelt koordináló testület létrehozását sürgette, valamint az önkormányzatok bevonását. Példaként egy japán várost hozott, amely helyi összefogással megduplázta a termékenységét. László Tamás új társadalmi szerződést és a mentális tényezők előtérbe állítását szorgalmazta. Élő Anita szerint viszont a tudatos gyermektelenséggel szemben a kormányok tehetetlenek, ezért erről leginkább a fiatalokat kellene megkérdezni.

(Az összefoglaló mesterségesintelligencia-alkalmazások segítségével készült.)

Letölthető prezentációk:
Benda József diasora (prezi)
Élő Anita diasora (pdf)
László Tamás diasora (pdf)

Sajtóvisszhang:
2100-ra már csak 5 millióan lehetünk Magyarországon: a demográfus szerint onnan már nem lesz visszaút a népesség számára (Hellomagyar.hu)