A magyar euróbevezetés kérdése ismét a gazdaságpolitikai diskurzus középpontjába került – derült ki a 64. Közgazdász-vándorgyűlés kerekasztal-beszélgetésén, amelyen Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára, Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és Halmai Péter akadémikus, egyetemi tanár vitatta meg a téma aktuális kérdéseit Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzőjének moderálásával.

Miért éledt újra a téma?

Barabás Gyula szerint a 2020-as évek három alapvető változása hozta vissza napirendre az eurócsatlakozást: véget ért az olcsó pénz korszaka, nőtt a világgazdasági volatilitás, és a magyar költségvetési egyensúly is jelentősen romlott. Ezek együttesen azt eredményezik, hogy az eurózónán kívül maradás egyszerre veszélyes és költséges. Az államtitkár egy ábrával illusztrálta: az államadósság arányos kamatterhek tekintetében Magyarország – az olaszok mögött – a legrosszabbul áll az EU-ban, miközben a hozamai a legutóbbi geopolitikai turbulenciákra (például a Hormuzi-szoroshoz köthető feszültségekre) ötször akkora mértékben reagáltak, mint az eurózóna tagországaié.

Banai Péter Benő hangsúlyozta, hogy az euróhoz való adaptáció beépített makrogazdasági stabilitási mechanizmusokat és hitelességnövekedést hoz, különösen egy sérülékeny, kis, nyitott gazdaság esetében, ahol az önálló monetáris politika mozgástere amúgy is korlátozott. Szerinte az elmúlt negyedszázad magyar tapasztalatai nem igazolják, hogy az önálló jegybanki politika többletet termelt volna a gazdaság számára.

Halmai Péter három szempontot különböztetett meg: a jogi kötelezettséget (a 2004 után csatlakozott tagállamoknak nincs választása, csak az időzítés kérdéses), a gazdasági mérleget, valamint a társadalmi támogatottságot. Emlékeztetett, hogy 2010 után politikai szándék hiányában maradt el a csatlakozás annak ellenére, hogy a feltételek nagy része teljesült, és hogy a görög válság, majd a Covid és az energiaválság tapasztalatai új megvilágításba helyezték az eurózóna előnyeit és kockázatait egyaránt. Kiemelte: Magyarországon a lakosság mintegy 80 százaléka támogatja az eurót, ami az egyik legmagasabb arány az EU-ban.

Mi kell a sikeres csatlakozáshoz?

A résztvevők egyetértettek abban, hogy önmagában a csatlakozás nem garantálja a felzárkózást – a maastrichti kritériumok teljesítéséhez vezető jó gazdaságpolitika viszont önmagában is kívánatos cél. Barabás Gyula a hiánycsökkentés és a növekedés együttes kezelését, a pazarló kiadások (példaként a Budapest–Belgrád vasútvonalat és a mohácsi hidat említette) leépítését, valamint az átlátható, kiszámítható gazdaságpolitikát nevezte kulcsfontosságúnak. Elmondása szerint az elmúlt hónapokban már 400 milliárd forintnyi megtakarítást sikerült elérni a szerződések felülvizsgálatával, a 2027-es költségvetést és a középtávú tervet pedig októberben mutatják be. 

Halmai Péter a strukturális reformok és a termelékenység-központú jövedelempolitika hiányára hívta fel a figyelmet, és óva intett az úgynevezett „elfolytott inflációtól” – attól, hogy a jelenlegi alacsony (1,3 százalékos) inflációs adat mögött adminisztratív eszközökkel (ársapkák, rezsicsökkentés) mesterségesen visszafogott árdinamika húzódik meg. Szerinte a 2030-as céldátum nagyon ambiciózus, és a 2027-es költségvetés lesz az euróadaptációs törekvés első komoly próbája.

Banai Péter Benő szerint a jegybank türelmes, óvatos monetáris politikája indokolt volt a magas inflációs várakozások miatt, és hangsúlyozta, hogy a kiadási oldali költségvetési konszolidáció kevésbé inflatorikus, mint a bevételi oldali. Az RM2-árfolyamrendszer időzítéséről nem kívánt konkrét dátumot mondani, de felidézte, hogy a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) jóval a minimális két-két és fél évnél tovább maradtak a rendszerben, jellemzően külső sokkok miatt.

Van-e alternatíva?

A moderátor kérdésére, hogy van-e olyan forgatókönyv, amelyben el kellene állni az euró bevezetésétől, Halmai Péter úgy fogalmazott: Magyarország számára nincs alternatívája az eurócsatlakozásnak, legfeljebb az időzítés módosulhat a realitások tükrében. Barabás Gyula az elmúlt hónapok hozamadataira hivatkozva mutatta be, hogy a magyar állampapírpiac már most is egyre kevésbé érzékenyen reagál a külső sokkokra – ez szerinte az euróhoz vezető út már most érzékelhető „védettségi” hatása.

A beszélgetés zárszavában Madár István azt hangsúlyozta: az euróbevezetés körüli vitát érdemes újranyitni, mert a következő évek minden bizonnyal sok fejleményt hoznak a témában.

(Az összefoglaló mesterségesintelligencia-alkalmazások segítségével készült.) 

Letölthető prezentáció:
Barabás Gyula diasora (pdf)

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, a végső cél a bizalom helyreállítása - mondta a pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. Kármán András a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) éves rendezvényén kiemelte: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség, a piaci szereplőkkel, a szakmával és az állampolgárokkal szemben egyaránt.

Közölte: a hiányt nem a családok és a vállalkozások megadóztatásából, hanem a pazarló állam visszavágásából, a működési kiadások, a korrupció miatt túlárazott szerződések és a versenyeztetés nélkül nyújtott támogatások "megnyirbálásából" szorítják le. A takarékosság nem érintheti az egészségügybe, az oktatásba és a szakképzésbe fektetett összegeket - húzta alá.

A hiánycsökkentést támogatják a beérkező uniós források, az élénkülő külső kereslet - sorolta, jelezve: ezek együtt a remélhetőleg a jegybank újranyíló mozgásterével pótolják azt a keresletet, amelyet a szigorítás átmenetileg elvon.

Minden sikeres szakpolitikai program pontos diagnózissal indul - jelentette ki. Megállapítása szerint kifulladt az extenzív magyar növekedési modell, éllovasból sereghajó lett az ország: az uniós csatlakozáskor az egy főre jutó fejlettség az uniós átlag 62 százalékán állt, magasabban a szomszédos országokénál, mára 76 százalék, miközben a régió országai magabiztosan előttünk járnak.

Az előző kormányzati ciklusban négy év alatt összesen kevesebb mint 1 százalékkal nőtt a GDP, miközben a versenytársak magasabb növekedést értek el - mutatott rá, ezzel párhuzamosan a magyar termelékenység növekedése az egyik legalacsonyabb volt a térségben. Hozzátette: 2022-2026 között a reálbérköltség 16 százalékkal nőtt, miközben a termelékenység javulása a 3 százalékot sem érte el, a bért pedig tartósan csak a termelékenység emelheti, a termelékenység nélküli tartós béremelés nem vezet valódi felzárkózáshoz.

A másik probléma a miniszter szerint a költségvetési politika teljes szétesése volt, ami tartós, évek óta rögzült pálya. A költségvetési hiányt a Covid-járvány óta nem sikerült megfékezni: a 2011-2019 között még átlagosan 2,6 százalékos átlagos hiány 2022-2025 között már 5,8 százalékra ugrott, idén pedig kormányváltás nélkül 8,3 százalék lett volna, az eredeti tervekben szereplő 2,9 százalék helyett.

A hiány nem "kilengett", hanem tartósan magas szinten ragadt, az ígéretektől függetlenül - mondta.

A költségvetés számai már a kihirdetés pillanatában sem voltak igazak, ennek súlyos ára lett a GDP-arányos kamatkiadásoknak az unió legmagasabbjai közé emelkedése, illetve az államadósság 3 éve tartó folyamatos emelkedése.
A tanulság túlmutat a számokon a miniszter szerint: a költségvetés elvesztette iránytű jellegét, a hitelességet csak türelmes, tudatos munkával lehet helyreállítani.

Kitért arra, hogy a fordulat elkezdődött: 400 ezer gyermek családja kapott iskolakezdési támogatást, csökkentették a tűzifa és a gyógyszerek áfáját és megemelték a minimálnyugdíjat. Rendet tesznek az adórendszerben, egyszerűsítik azt, és bezárják a kiskapukat, amelyekkel a legtehetősebbek évek óta kicsúsztak a közteherviselés alól, továbbá bevezetik a vagyonadót. A vállalatoknak kiszámítható környezetet, jogbiztonságot, működő államot ígért. Közlése szerint a gazdaság támogatása nem azt fogja jelenteni, hogy kiválasztottak szűk körét halmozzák el állami támogatással, hanem a versenyfeltételek kiegyenlítését, tisztességes közbeszerzéseket.

Ismertette, hogy a költségvetési hiány csökkentését folytatják, idén 7,5 százaléknál tartanak. Vállalták, hogy 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat, azaz az éves államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentik.

Ez több évre szóló komoly vállalás, ugyanakkor a gazdaság a hiánycsökkentés mellett is képes a növekedésre a nemzetközi tapasztalatok alapján - mondta. Jelezte: a sikeres, növekedést megőrző kiigazítások a kiadási oldalra támaszkodnak, az állam működési költségeire, a rossz hatékonyságú támogatásokra, és nem az adók emelésére.

A jövő évi költségvetést ősszel fogják elfogadni, és október végéig nyújtják be a parlamentnek, együtt a felülvizsgált középtávú tervvel. "Ésszerű összeghatár felett a költségvetéshez ezentúl csak egy helyen lehet hozzányúlni, az Országházban, törvénymódosítással, a nyilvánosság előtt" - szögezte le. Kármán András felkérte a közgazdász szakmát, hogy vitassák a számokat, és szálljanak be a közös gondolkodásba. (MTI)

Letölthető prezentáció:
Kármán András pénzügyminiszter előadásának diasora (pdf)

Az euró bevezetését úgy szükséges kivitelezni, hogy a magyar gazdaság számára több előnye legyen, mint kockázata – jelentette ki Varga Mihály a 64. Közgazdász Vándorgyűlésen. A jegybankelnök hangsúlyozta: olyan magyar euró-bevezetést kell célul kitűzni, ahol hazánk a közös valuta átvétele előtt és után is képes fenntarthatóan növelni gazdasági fejlettségét – ehhez az egyik legfontosabb kritériumot, az infláció csökkentését már sikerrel vettük.

Varga Mihály emlékeztetett: az európai uniós csatlakozásunkkal 2004-ben azt is vállaltuk, hogy idővel be fogjuk vezetni a közös fizetőeszközt. Bár a belépés elérhetőségének gazdaságpolitikai feltételei időről időre változtak a két évtized során, hazánk most olyan szakaszba érkezett, ahol a vállalásunk erős politikai elköteleződéssel is párosul – tette hozzá. A jegybankelnök kiemelte: a magyar gazdaság felzárkózásában az euró egy fontos elem lehet, de tévedés azt hinni, hogy önmagában csodaszer. Számos nemzetközi példa mutatta meg, hogy önmagában a bevezetéshez szükséges feltételek teljesítése még nem garancia a gazdasági sikerre. Mint mondta: a 2020-as évek gazdasági sokkjai érzékenyen érintették Magyarországot és jelentősen rontották a gazdasági mutatóinkat, így 2024-ben és 2025-ben egyetlen konvergencia kritérium sem teljesült Magyarország esetében.

Az idei évben ugyanakkor jó hír, hogy a bevezetéshez szükséges egyik legfontosabb feltétel, az infláció területén ismét sikerül teljesítenünk a referenciaértéket a következetes monetáris politikának köszönhetően: augusztusra az éves pénzromlás mértéke 1,3%-ra süllyedt. Varga Mihály aláhúzta: az euró bevezetése megköveteli a gazdaságpolitikai ágak harmonikus együttműködését, ami a kormány és a jegybank közötti konstruktív partnerséget is megkívánja. A Magyar Nemzeti Bank az árstabilitás megteremtésével biztosítja a kiszámítható makrogazdasági környezetet, a fiskális politika oldaláról pedig a költségvetési hiány és az államadósság fenntartható csökkentése az elengedhetetlen feltétel. A jegybankelnök hozzátette: bár az euró bevezetése számos előnyt és kockázatot is hordoz magában, az erős társadalmi támogatottság, az összehangolt stratégia és a felkészült reálgazdaság feltétlenül szükséges ahhoz, hogy egy ilyen gazdaságtörténelmi jelentőségű lépést hazánk sikerrel tehessen meg.

Letölthető prezentáció:
Varga Mihály előadásának diasora (pdf)

NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉS

Köszöntők, kitüntetések átadása
Hegedüs Éva elnök, Magyar Közgazdasági Társaság, a GRÁNIT Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója
Vágner Ákos polgármester, Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata
Csáfor Hajnalka elnök, MKT Heves Megyei Szervezet

Akárcsak az elmúlt években, idén is élő internetes közvetítést tervezünk a 64. Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki nyitó plenáris üléséről, valamint a konferencia négy kiemelt szekciójáról itt, a honlapon és a Magyar Közgazdasági Társaság YouTube-csatornáján.

A konferencia két napja során tervezett élő közvetítéseink a következők:

Szeptember 10., csütörtök
10.00-12.30 Nyitó plenáris ülés
14.00-15.40 Bankvezérek kerekasztala
16.00-17.40 Gazdaságpolitikai fordulat – makrogazdasági elemzői fórum

Szeptember 11., péntek
9.00-10.40 Erőforrások a világban – Magyarország külgazdasági mozgástere a blokkosodó világgazdaságban 
11.00-12.40 Költségvetési politika a Tisza-kormány első két évében – fordulatok és kockázatok
12.40-13.10 Záró plenáris ülés

Az élőben nem közvetített szekciók programját a konferenciát követő héten tesszük elérhetővé itt, a honlapon és a Magyar Közgazdasági Társaság YouTube-csatornáján.

A 64. Közgazdász-vándorgyűlés részletes programja ezen a linken elérhető.

A közművelődés finanszírozása öt éve gyakorlatilag befagyott, miközben a kultúrára fordított állami összeg jelentősen nőtt – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság Kultúragazdasági Szakosztályának kerekasztal-beszélgetéséből. A szakértők szerint nem elsősorban pénzhiányról, hanem a normatív és a pályázati finanszírozás rossz arányáról, nem hatékony, túlbürokratizált, értékteremtést nem mérő rendszerekről és a szemléletváltás hiányáról van szó.

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésre készült tematikus panelbeszélgetést Birinyi József, az MKT Kultúragazdasági Szakosztályának elnöke vezette. Vendégei Szebeni Dóra közművelődési szakértő, a Terézvárosi Kulturális Közhasznú Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, az ELTE óraadó tanára, valamint Mádi Zoltán közgazdász, az MKT Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnöke, a Károli Gáspár Egyetem óraadó tanára, nyolc színház egykori gazdasági vezetője voltak.

Birinyi felvetette, hogy a művelődéshez való jog az Alapjogban rögzített, amely alapján az államnak, költségvetésnek kötelezettségei vannak a kultúrához való hozzáférés biztosításában. Szebeni Dóra szerint a közművelődés „mostohagyereknek érzi magát”: az erre a területre fordított állami normatíva 2021 óta változatlanul 22,6 milliárd forint, miközben a kultúrára szánt összes állami kiadás ezalatt 540 milliárdról mintegy 750 milliárd forintra emelkedett. Mivel az állami normatíva az önkormányzatokhoz kerül, a településeknek kell egyre nagyobb részt hozzátenniük ahhoz, hogy a közművelődési intézmények – amelyek az ország szinte minden településén jelen vannak, és alapvető közösségformáló szerepet töltenek be – egyáltalán nyitva tarthassanak. A jelenlegi fenntartási finanszírozás a teljes szükséglet mindössze 30–40 százalékát fedezi, ezért az intézmények kénytelenek a pályázati forrásokból is a normál működést fedezni.

A rekordhőségben és aszályban telt idei nyár után a szakma szerint a magyar gazdaság elérte az ökológiai rendszerek tűréshatárát – és ez alighanem tartósan megváltoztatja a politika és a vállalatok viszonyát a környezetvédelemhez. A 64. Közgazdász-vándorgyűlés környezetgazdasági szekciójának szakértői – Fehér Zoltán, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója, és Koczóh Levente, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója – Dombi Mihály, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem kutatója, az MKT Környezetgazdasági Szakosztályának elnöke moderálásával arról beszélgettek, erősödött-e a környezetpolitika súlya az új kormányzatban, mire számíthatnak a vállalkozások, és mit várnak a szeptemberben társadalmi egyeztetésre kerülő, novemberre ígért új klímatörvénytől.

Erősebb intézményi háttér, de a prioritás számít igazán

A panel apropóját az adta, hogy évtizedek óta először önálló, az élő környezetért felelős minisztérium alakult, és több, korábban a szakmából érkező döntéshozó került miniszteri vagy államtitkári pozícióba – ez a szakértők szerint önmagában is figyelemre méltó fejlemény. A klasszikus természetvédelem, a hulladékgazdálkodás és a vízgazdálkodás egy tárcába kerültek, míg az energiahatékonyság és a dekarbonizáció a Gazdasági és Energetikai Minisztériumhoz tartozik; emellett az agrártárca, a külügy, az igazságügy és a pénzügy is megkerülhetetlen szereplő. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták: nem a szervezeti ábra, hanem a politikai prioritás dönt. Példaként hozták fel, hogy korábban sem létezett önálló minisztérium a családügyekre vagy a stadionépítésre, mégis kiemelt forrást és figyelmet kaptak – ha a környezetvédelem hasonló politikai súlyt kap, az többet ér egy önálló tárca puszta léténél. A Tisza-kormány programjában a klíma- és természetvédelem határozottan megjelenik, bár – mint elhangzott – a párt nem tekinthető „zöldpártnak”. A szélsőséges nyári időjárás azonban, amely a mezőgazdaságot és az energiaellátást is érzékenyen érintette, a szakértők szerint társadalmi nyomást is teremtett a korábbinál gyorsabb lépésekre.

A hazai fuvarozók és vasúttársaságok évek óta nem látott tempóban tárgyalnak a kormánnyal: nyár óta hét munkacsoportban dolgoznak azon a logisztikai jogszabálycsomagon, amely ősszel kerülhet a parlament elé, és amely a szakma reményei szerint 2027-től növekedési pályára állíthatja a logisztikai ágazatot. Erről, valamint a tavaly elkészült Nemzeti Logisztikai Koncepcióról beszélt „A hazai logisztika jövője, a jövő hazai logisztikája” című szekcióülésen Lajkó Ferenc, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Logisztikai Szakosztályának elnöke és a NiT Hungary ügyvezető-főtitkára, valamint Hódosi Lajos, a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) elnöke és a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezetője.

A LEF húsz éve működő konzultációs fórum, amelyben a logisztikai ágazat meghatározó érdekvédelmi szervezetei – köztük a NiT Hungary, az MLBKT, az MLSZKSZ, az MLE, az MSZSZ, az MVSZ, a VJASZSZ és a HUNGRAIL is – egyeztetik álláspontjukat a mindenkori kormányzat felé. A szervezet tavaly azért döntött új koncepció kidolgozása mellett, mert a korábbi stratégiák alapjául szolgáló feltételek – a Covid, az energiaválság, a háborús helyzet és a geopolitikai változásoknyomán – gyökeresen megváltoztak. A dokumentumot tudatosan nevezték koncepciónak, nem stratégiának, mivel jelenleg nincs olyan friss iparstratégia, amelyre egy teljes körű logisztikai stratégiát lehetne építeni.

A hagyományos szolgáltatásiszint-megállapodás (SLA) pontosan tudja kezelni, ha leáll egy szerver – de mit kezdjünk azzal, ha egy önállóan cselekvő AI-ügynök éjszaka „megszökik”, vagy egy chatbot téves tanácsot ad egy gyászoló ügyfélnek? Erre a kérdésre kereste a választ a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Üzletfejlesztési Szakosztályának „Robotok pórázon – az SLA-k szerepe” című kerekasztal-beszélgetése, amely a 64. Közgazdász-vándorgyűlés előre rögzített szekciói között szeptember 10-től elérhető a konferencia honlapján. A beszélgetést Ritter Marianna, az iLex Group Hungary vezérigazgatója, az MKT Üzletfejlesztési Szakosztályának elnöke vezette, résztvevői Benkóné Paulovics Anita (BPA Consulting Kft.), Imre Miklós professor emeritus (Nemzeti Közszolgálati Egyetem), Koza Andrea (AICONO Innovations Kft.) és dr. Pongrácz Ferenc (E-Group ICT Software Zrt., az MKT Informatikai Szakosztályának elnöke) voltak.

Az SLA az 1980-as évek óta bevált informatikai eszköz: előre rögzíti, milyen kötbér vagy kártérítés jár, ha egy szolgáltatás nem a megbeszélt szinten teljesít. A mesterséges intelligencia térnyerésével azonban – ahogy Ritter Marianna a bevezetőjében fogalmazott – egészen új típusú események jelentek meg. Volt már példa arra, hogy egy AI-alkalmazás önállóan másik szerverhez fért hozzá és onnan adatokat nyert ki, és egyre több a beszámoló arról is, hogy autonóm rendszerek fizikai baleseteket okoznak. A jelenség súlyát jelzi, hogy a nagy amerikai AI-fejlesztők nemrég közös egyeztetést tartottak a kezelhetetlenné váló kockázatokról.

A digitális egészségipar jelenével és jövőjével foglalkozott a 64. Közgazdász-vándorgyűlés egészséggazdasági szekciója. A kerekasztal-beszélgetésen Péntek Márta, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára, az Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács elnöke, az Országos Doktori Tanács alelnöke, az MKT Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztályának elnöke, valamint Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke vett részt. A beszélgetést Gulácsi László, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára, a szakosztály elnökségi tagja moderálta.

Egy iparág, amely hamarosan túlnő az autóiparon

A beszélgetés kiindulópontja egy szám volt: a digitális egészségipar – vagyis az orvostechnikai eszközök, képalkotó berendezések, diagnosztikai eszközök, laborok, implantátumok és a mindennapi eszközök, a vérnyomásmérőtől az inzulinpumpáig terjedő szegmens – bevétele 2035-re várhatóan 700–800 milliárd dollárra rúg világszerte, ami többszöröse az autóipar méretének. A kerekasztal beszélgetés fő célja annak vizsgálata volt, hogy mekkora ennek a szektornak a jelentősége hazánkban, és hogyan lehet ebből a hatalmas összegből hazánk részesedését növelni a világpiacon.

Javaslatok a magyar sport irányításának és közfinanszírozásának fejlesztésére címmel dolgozott ki egy javaslatcsomagot a Magyar Közgazdasági Társaság Sportgazdasági Szakosztályának elnöksége. Az egyelőre nem sajtónyilvános munkaanyag egyúttal a 64. Közgazdász-vándorgyűlés sportgazdasági szekciójának vitaanyagául is szolgál: az egri konferencián a szekció résztvevőinek lehetőségük lesz véleményt formálni a dokumentumról.

A jelenleg zajló társadalmi átalakulás, a politikai és gazdasági változások indokolttá teszik, hogy a szakosztályunk segítő szándékkal forduljon a sportot felügyelő belügyminiszterhez illetve a portért felelős államtitkárhoz - írják előszavukban a dokumentum szerzői, hozzátéve, hogy észrevételeik és javaslataik megfogalmazásakor a hazai sportirányítás közgazdasági aspektusait, a központi és önkormányzati feladat- és felelősségmegosztást, valamint a sportra fordítható állami és önkormányzati források átláthatóbb, racionálisabb és eredményesebb felhasználását tartották szem előtt.

A nem sajtónyilvános vitaanyagot ezen a linken tölthetik le az érdeklődők.

Lezárult az előzetes regisztráció a 64. Közgazdász-vándorgyűlésre. Annak, aki a regisztrációról lemaradt, a konferencia idején, a helyszínen lesz lehetősége napijegyek vásárlására.

A hazai közgazdász szakma legrangosabb éves konferenciájának plenáris és szekcióülésén összesen csaknem száz előadó osztja meg gondolatait a hallgatósággal szeptember 10-11-én Egerben. A 64. Közgazdász-vándorgyűlés immár teljes szakmai programja ide kattintva elérhető.

Az idei tavasz nagy változásokat hozott. Vajon igaz ez a környezetpolitikára is? Erősödött-e a környezetpolitika pozíciója a Tisza kormányban? Milyen irányváltozásokat várhatnak a gazdasági szereplők? Milyen szakpolitikai irányokat tartanának kívánatosnak a civil szervezetek? Mit várhatunk a készülő klímatörvénytől? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a 64. Közgazdász-vándorgyűlés környezetgazdasági szekciójának szakértői: Fehér Zoltán, a WWF természetvédelmi igazgatója; Koczóh Levente, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója és - moderátorként - Dombi Mihály, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Fenntarthatóság Tanszékének tudományos főmunkatársa, az MKT Környezetgazdasági Szakosztályának elnöke. A szekció kerekasztal-beszélgetését szeptember 3-án rögzítjük és a konferencia kezdetekor, szeptember 10-én délelőtt tesszük közzé a vándorgyűlés honlapján és az MKT YouTube-csatornáján.

Összeállt a 64. Közgazdász-vándorgyűlés végleges programja: a plenáris előadások mellett 16 helyszíni és 5 előre rögzített szekcióval várjuk az érdeklődőket szeptember 10-11-én Egerben!

A konferencia teljes programja ezen a linken letölthető.

A programkártya órarend formátumban ide kattintva elérhető.

A tanácskozásra a regisztráció szeptember elsején, kedden 16 órakor zárul. Regisztrálni ide kattintva lehet!

A 2030-ig szóló fenntarthatósági irányok és intézkedési célok az üzleti szektorban - ez lesz a témája az MKT Fenntarthatósági Szakosztálya vándorgyűlési szekcióbeszélgetésének szeptember 11-én, pénteken 9 órától Egerben.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai és operatív igazgatója, a Joint Venture Szövetség elnöke; Szalay Rita, az RSM Hungary ESG-üzletágvezetője; Gerendás János, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója és Fazekas László, az MVM Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. A beszélgetést Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, az MKT Fenntarthatósági Szakosztályának elnöke vezeti.

A hazai logisztika jövője, a jövő hazai logisztikája - ezzel a címmel szervezi meg idei, vándorgyűlési szekcióülését a Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya. A panelbeszélgetés résztvevői - Lajkó Ferenc, a NiT Hungary ügyvezető-főtitkára, az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke és Hódosi Lajos, a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) elnöke, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület ügyvezetője - arról beszélnek majd, hogy milyen fejlesztési irányokat fogalmazott meg a szakma a Nemzeti Logisztikai Koncepcióban, és hogy milyen fejlesztési irányokról tárgyalnak az új kormánnyal.

A szekció kerekasztal-beszélgetését szeptember 2-án rögzítjük és a konferencia kezdetekor, szeptember 10-én délelőtt tesszük közzé a vándorgyűlés honlapján és az MKT YouTube-csatornáján.

Digitális egészségipar - a nemzetközi gazdaság legdinamikusabban növekvő szektora. Ebből ne maradjunk ki! Ezzel a címmel szervezi meg idei, vándorgyűlési szekcióját a Magyar Közgazdasági Társaság Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztálya. A szekció kerekasztal-beszélgetését augusztus 25-én rögzítettük és a konferencia kezdetekor, szeptember 10-én délelőtt tesszük elérhetővé a vándorgyűlés honlapján és az MKT YouTube-csatornáján.

Az egészségügyieszköz-, és leginkább a digitális egészségügyieszköz-ipar gigantikus fejlődésen megy keresztül a világban. 2035-re 720 milliárd dollár nagyságúra becsülik ezt a piacot, miközben az autópiaci előrejelzés 2035-re mindössze 35,18 milliárd dollár. A hatalmas befektetésekkel azonban jelenleg nem arányos a gyakorlati megvalósítás és a profitabilitás. Ezen a területen az információs aszimmetria nagyon magas, ami hátráltatja ezen a területen az innovációt. Mit tegyünk annak érdekében, hogy ebből ne maradjunk ki? A témát néhány éve egy vándorgyűlési szekció keretében már körbejárta a szakosztály, azóta viszont egy nagy kutatási projekt eredményeképpen sok tapasztalatra tettek szert a témában.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Péntek Márta egyetemi tanár, az Óbudai Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsának elnöke, az Országos Doktori Tanács alelnöke, az MKT Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztályának elnöke és Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A beszélgetést Gulácsi László, az Óbudai Egyetem egyetemi tanára, az Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztály elnökségi tagja moderálja.

Célegyenesbe ért a regisztráció a 64. Közgazdász-vándorgyűlésre - már csak egy hetük maradt regisztrálni az érdeklődőknek a hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájára! A részletes helyszíni program összeállt, és csaknem 600-an már jelentkeztek, de vannak még szabad szálláshelyek a rendezvényre. Érdemes igyekezni a regisztrációval!

Gazdag és izgalmas szakmai program várja a résztvevőket szeptember 10-11-én Egerben, a 64., Közgazdász-vándorgyűlésen. A konferencia mintegy 110 előadója 16 helyszíni és öt előre rögzített szekció keretében osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Az előadók között ott lesz Varga Mihály jegybankelnök, Kármán András pénzügyminiszter, a kormány két államtitkára, négy helyettes államtitkára, a Magyar Nemzeti Bank két alelnöke, a Költségvetési Tanács, a KSH, a KAVOSZ és a Joint Venture Szövetség elnöke, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, öt bank vezérigazgatója, két olimpiai bajnok, két volt uniós biztos, és olyan neves közgazdászok, mint Halmai Péter, Oblath Gábor, Pogátsa Zoltán, Oszkó Péter, Bod Péter Ákos, Csath Magdolna...

Az idei közgazdász-vándorgyűlés fókuszában ott lesznek a magyar gazdaság és gazdaságirányítás előtt álló legfontosabb kihívások: több szekció foglalkozik majd a mesterséges intelligencia használatának kockázataival és lehetőségeivel, kiemelten lesz szó az államháztartás és a költségvetés helyzetéről, az uniós forrásokról, a munkaerőpiacról, az innovációról és a versenyképességről, a bankrendszerről, valamint a turbulens világpolitikai, világgazdasági helyzetről egyaránt. Emellett a kétnapos konferencia két panelje is foglalkozik majd az euró magyarországi bevezetésének témakörével.

A konferencia nyitó plenáris ülését és kiemelt szekcióit idén is élőben közvetítjük a Magyar Közgazdasági Társaság YouTube-csatornáján és a konferencia honlapján. A vándorgyűlés öt előre rögzített szekciójának felvételét a tanácskozás kezdetekor, szeptember 10-én délelőtt tesszük elérhetővé a honlapon és a YouTube-on. A többi helyszíni szekció a terveink szerint a vándorgyűlést követő héten lesz visszanézhető a konferencia honlapján.

A 63. Közgazdász-vándorgyűlés folyamatosan frissülő, bővülő programja a konferencia honlapján, a https://kozgazdasz-vandorgyules.blog.hu linken elérhető, és ugyanitt megtalálhatók a regisztrációval és a szállásokkal kapcsolatos praktikus információk is. Érdemes igyekezni, mert a regisztráció szeptember elsején, kedden 16 órakor zárul, ezt követően már csak a helyszínen lesz lehetőség napijegyek vásárlására.

A konferenciára regisztrálni ezen a linken lehet.

Alapjaiban formálja át az életünket - a gazdaság működését, a munkaerőpiacot, az egészségügyet, a közlekedést, az oktatást, az ipari és a szolgáltatási szektort - a mesterséges intelligencia rohamos térfoglalása. Nem véletlen, hogy a téma kiemelten szerepel a 64. Közgazdász-vándorgyűlés programjában is: öt szekció is foglalkozik az AI használatának lehetőségeivel, kihívásaival és veszélyeivel egyaránt.

A 16 helyszíni szekción felül 5 előre rögzített, tematikus kerekasztal-beszélgetés is gazdagítja majd az idei, 64. Közgazdász-vándorgyűlés programját. E szekciók felvételei augusztus végén és szeptember első napjaiban zajlottak, és azokat a vándorgyűlés kezdetekor, vagyis szeptember 10-én, csütörtökön 10 órakor tesszük elérhetővé a konferencia honlapján és az MKT YouTube-csatornáján.

E szekciók között lesz szó lesz az SLA-k szerepéről, vagyis a robotok és a mesterséges intelligencia használatáról a vállalatirányításban, és külön szekció foglalkozik a magyarországi kultúrafinanszírozás szükségszerű átalakításával. Lesz emellett környezetgazdasági, egészségipari és logisztikai panel is a programban.

A Magyar Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezetének elnöksége ráhangolódó borkóstolóra invitálja a Szépasszony-völgybe a 64. Közgazdász-vándorgyűlés azon vendégeit, akik már szeptember 9-én, szerdán megérkeznek Egerbe.

A program 18 órakor kezdődik az egri Szépasszony-völgyben, az Ostoros Borzbárban (Eger, Szépasszony-völgy 33. pince). A résztvevők közösen indulnak 17.30 perckor a Hotel Eger & Park bejáratától, ahonnan körülbelül 20 perces sétával érhető el a pincészet, de a helyszín természetesen egyénileg, gyalogosan vagy taxival is megközelíthető. A program során 7 tételt kóstolhatnak meg a résztvevők a Soltész és Ostoros Családi Pincészet termékeiből. Ehhez vendéglátók bagetteket és sajttálat kínálnak.

A program önköltséges! További részletek és a regisztrációs link ide kattintva elérhető.

A jelentkezési határidő augusztus 31., hétfő!

Az egyik legnagyobb kérdés ma az a turbulens geopolitikai környezetben, hogy hogyan alakul Magyarország külgazdasági mozgástere, helye és szerepe a blokkosodó világgazdaságban. Ezt a témát járják körül a 64. Közgazdász-vándorgyűlés nemzetközi gazdasági szekciójának felkért szakértői szeptember 11-én, pénteken 9 órától Egerben.

A panel bevezető előadását Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, az OXO Technologies Holding alapítója és vezetője tartja majd. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Zolnay Judit, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára; Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom és a Microsoft Magyarország korábbi vezérigazgatója; valamint Veres Tibor, a Wallis Csoport elnöke. A szekciót Galambos Tamás, a Cognitudo.ai ügyvezető alapítója, a GTTSZ főtitkára, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnöke vezeti.